Fél pénzért kÃnálják a Magyarországon is érdekelt nagybankok a hiteleiket Romániában. A különbségért a jegybankot, a kormányt és a bankok profitéhségét is lehet okolni, de a legtöbbet az EU/IMF-hitelkeret nyomja a latban. Irigylésre méltó ajánlatokkal csábÃtja az OTP Bank a Romániában élÅ‘ket, ha megszorulnak, és hitelre van szükségük. Az egyébként legdrágább tÃpusba tartozó, ingatlanfedezet nélkül nyújtható, lejalapú személyi kölcsönöket a keleti határainkon túl 13-15 százalék körüli teljes hiteldÃjmutató (thm) mellett lehet felvenni, éppen feleannyiért, mint a forinthiteleket idehaza. Magyarországon az OTP 13-15 százalékos thm mellett legfeljebb lakáshitelt ad a magyaroknak, személyi kölcsönért azonban 30 százalékon állhatnak sorba az ügyfelek. A számottevÅ‘ különbség a közösségi oldalak posztjai láttán sokaknak szemet szúrt, többeket indulatos beszólásokra is késztetett. Egy olcsó román OTP-hirdetés miatt például intenzÃven ütik a bankot a Facebookon, mondván, "döbbenet", amit a bank művel, és hihetetlen, hogy "velünk, magyarokkal mindent meg lehet tenni". Az elsÅ‘ ránézésre meglepÅ‘ különbség nemcsak az OTP-re jellemzÅ‘. A két országban ugyanúgy jelen lévÅ‘ Erste Romániában 18, Magyarországon 25-28 százalékos thm-mel adja a személyi kölcsönt, és bár csak 20 százalékos felárral, de az UniCredit ügyfelei is többet fizetnek itthon, mint Romániában ugyanazért a fedezetlen bankkölcsönért. Hasonló arányok figyelhetÅ‘k meg a lakáshiteleknél is a két ország bankjai között. Bár vannak a bankok eltérÅ‘ stratégiájából és piaci helyzetébÅ‘l, méretébÅ‘l fakadó különbségek, a tendencia mindenhol egyformán kirajzolódik: ugyanannyi kölcsönpénzért lényegesen többet kell visszafizetni a határon innen, mint túl. Az igazságtalannak tetszÅ‘ helyzet azonban nem azért van, mert ugyanaz a bankcsoport jobban szeretné a román ügyfeleit, és szándékosan ki akarna szúrni a magyarokkal. Van rá magyarázat A hiteleken a bankok keresnek, de hogy egy hitel mennyibe kerül, az az adott bank által elvárt profitráta mellett egy sor külsÅ‘ tényezÅ‘bÅ‘l jön össze. A kölcsönök olcsósága vagy drágasága miatt lehet a jegybankot, a gazdaságpolitikát, a többi adóst, a piaci verseny fokát és a külföldi befektetÅ‘ket is okolni. Ha az alapvetÅ‘ árazási elemeket megvizsgáljuk, világosan kijön, miért jobb adós a román a magyarnál. Kisebb a csÅ‘dkockázat Az egyik leglátványosabb különbség a két ország külsÅ‘ megÃtélésébÅ‘l fakad. Ezt legjobban a CDS-felár, a csÅ‘dkockázati mutató jelzi, ebben Románia lényegesen jobb. Az elmúlt fél évben az 500 pontos szintet Magyarország egyszer sem tudta bevenni (végig 500 és 750 pont között járt a CDS), miközben Románia csÅ‘dkockázata a legrosszabb napokban sem érte el az 500-as határt (300 pont és 500 között ingadozott). Egy hónappal ezelÅ‘tt szinte pontosan kétszer olyan kockázatosnak láttak minket a befektetÅ‘k, mint az IMF-hitelkerettel bÃró Romániát, és most, amikor a magyar mutatók - a forinttal és a kötvényhozamokkal együtt - nagy ralin, javuláson vannak túl, 525 és 342 pont a két ország CDS-e, még mindig majdnem 200 pont a különbség. Alacsonyabb kamatot diktál a jegybank Romániában 2010 februárjában állt azon a 7 százalékos szinten a jegybanki alapkamat, ahol most a miénk van. Az ottani jegybank 2009 augusztusa óta folyamatosan csökkenti a kamatot, ami most épp 5,25 százalékon áll. Ez egyrészt azért fontos, mert a bankközi kamatok is igazodnak az alapkamathoz, másrészt a bankok idÅ‘nként eleve az alapkamathoz kötik a különbözÅ‘ hiteleik feltételeit (erre tesznek rá bizonyos felárat). Alacsonyabbak a bankközi kamatok Az úgynevezett BUBOR (a bankközi kamatok) és román megfelelÅ‘je, a ROBOR között is több százalékpontos különbség van, megint az utóbbi javára. A referenciakamatként elÅ‘szeretettel alkalmazott, a jegybank által meghatározott 3 havi BUBOR jelenleg 7,2 százalékon áll, a 3 hónapos ROBOR viszont csak 4,41 százalékon, ez önmagában majdnem 3 százalékponttal teszi olcsóbbá a román lej hiteleket. Jobban fizetnek az adósok A nem fizetÅ‘ adósok aránya erÅ‘sen befolyásolja a hitelek kamatát, a banknak ugyanis be kell áraznia azt is, hogy a kikölcsönzött pénzek egy része nem fog visszaérkezni, miközben a betétesek részére ilyenkor is kell fizetnie a kamatokat. A legalább 3 hónapos késésben lévÅ‘ adósok arányában nincs látványos különbség a két ország között, de az elmúlt egy-két évben azért ebbÅ‘l is kicsivel rosszabbul jöttünk ki, mint a románok. Az OTP-nél 2010-ben még ugyanúgy 10,6 százalékos volt a rossz adósok aránya az anyabanknál, mint a román leánybankban, de tavaly év végére rosszabb lett a helyzet. Részben a végtörlesztés miatt (amikor is fÅ‘leg a legjobban fizetÅ‘ hitelesek kerültek ki a portfólióból) 13,6 százalékra ugrott a késÅ‘k aránya, miközben Romániában 12,1 százalékra emelkedett - ez is indokol némi különbséget a hitelek kamatában. Kicsi vagy nagy piaci szereplÅ‘ Világos, hogy egy kis bank, amely piacot akar szerezni, sokkal inkább hajlandó lefaragni a profitelvárásait, és alacsonyabb kamatmarzzsal dolgozik, mint az, amelyik piacvezetÅ‘ pozÃcióban van. (A kamatmarzs a hitelek és a betétek kamata közötti különbség.) Az OTP a hazai piacon egyértelműen domináns pozÃcióban van, Ãgy nincs rákényszerÃtve, hogy kiemelkedÅ‘en jó kamatokkal küzdjön az ügyfelekért. Ez jól tükrözÅ‘dik a kamatmarzson: az anyabank tavaly 5,01 százalékkal, a román leány 4,22 százalékkal dolgozott, és mÃg idehaza kismértékben nÅ‘tt, Romániában szűkült a mutató. A szélesebb magyar marzsot persze az is indokolhatja, hogy Romániában nincs banki különadó, nálunk viszont ezt a plusz terhet is megpróbálják valahogy beszedni az ügyfelektÅ‘l. Másban versenyeznek Azon is múlhat, hogy ki mennyire olcsón vagy drágán adja bizonyos hiteleit, hogy éppen melyik részpiacon akar tarolni. A magyarországi bankokra most - számos jegybanki tanulmány és hitelezési felmérés alapján - a teljes passzivitás a jellemzÅ‘, egyik részpiacon sem lökdösÅ‘dnek azért, hogy alávágjanak egymás árainak, miközben Romániában a személyi kölcsönök éppen húzóterméknek számÃtanak, itt nagyobb a versengés. Sok múlik az IMF-en Az biztos, hogy a külföldi befektetÅ‘k véleménye fontos, a csÅ‘dkockázat, ezen keresztül a jegybanki alapkamat és végül a banki hitelkamatok akkor tudnak lejjebb jönni és tartósan alacsonyan maradni, ha a kormány megállapodik az IMF-fel és az EU-val. Ez Románia példáján is jól látszik: az országot azóta kedvelik a befektetÅ‘k, amióta elÅ‘ször 2009-ben, majd 2011-ben hitelmegállapodást kötött, és azt a programot követi, amit az IMF elvár tÅ‘le. A külsÅ‘ bizalom persze nincs ingyen, rengeteg ellenállásba ütközött, ütközik Romániában, mivel a csomag súlyos áldozatokkal járt, és a legkeményebb megszorÃtásoknál volt, aki úgy érezte, hogy "Ceausescu alatt is jobb volt". ErÅ‘szakos tüntetések, sztrájkok, Emil Boc miniszterelnök februári kényszerű távozása kÃsérte azt a folyamatot, amelynek részeként százezer fÅ‘t elbocsátottak a közszférából, 25 százalékkal csökkentették a közalkalmazotti fizetéseket, eltörölték a 13. havi fizetéseket, megvágták a "nem hatékony" szociális juttatásokat, megemelték az áfát és a járulékokat. (Azóta új kormány alakult, de már az is megbukott, a múlt pénteken Mihai Razvan Ungureanu miniszterelnök ellen bizalmatlansági szavazást tartott a bukaresti parlament.) Az IMF és a külföldi elemzÅ‘házak viszont roppant elégedettek Románia teljesÃtményével, és az elmúlt napok megmutatták, hogy egy magyarországi hitelszerzÅ‘déstÅ‘l is milyen boldogok lennének. A forinton és a magyar CDS-felár mozgásán már az is óriásit dobott, hogy az Európai Bizottság zöld utat adott a tárgyalások megkezdéséhez, de ahhoz, hogy a hitelkamatok valóban olyan szintre kerüljenek, ahol most Romániában vannak, még meg is kell állapodni, és hosszabb távon kell hasonló piaci mutatókat produkálni.
